Történetünk
1990-ben, a rendszerváltozás után merült fel annak a gondolata, hogy az írók csoportokban is működhetnek, egymástól függetlenül. Ne olyan írószövetség legyen csak a képviselőjük, amelyiket mesterségesen földuzzasztottak a kommunizmus idején. Így megalakult a Magyar Írókamara, melyet1991 februárjában be is jegyeztek a bíróságon. Jellege a céh-szerű működés. Az Írókamara célja a humanista, fiatal gondolkodású irodalom. Az írók függetlensége anyagilag és politikailag is. Pártok és felekezetek nélküli, semmilyen faji megkülönböztetést nem tűrve kívánta volna szolgálni az irodalmat, annak közmegbecsülésért. Fontos kötelessége a magyar nyelv Arany-Kosztolányi igényű gondozása, védelme és a köznyelv gyógyítása.
Az alapító tagok között volt Cseres Tibor később az Írókamara első elnöke, Bertha Bulcsu, Csoóri Sándor, Dobos László Gyurkovics Tibor, Görgey Gábor,Kertész Ákos, Lázár Ervin, Mészöly Dezső.,Nemeskürty István,Sütő András, Szakonyi Károly, Tornai József ,
1993 júniusában Cseres Tibor író eltávozott. Ekkor Nemeskürty István lett az Írókamara elnöke, majd őt követte Gyurkovics Tibor költő . A tagok éves közgyűlésüket eleinte az Óbudai Selyemgombolyítóban tartották. Az új tagokat még itt vették fel, köztük Vas Istvánt, Keresztury Dezsőt, Hegedűs Gézát stb. A belépő új tagok székfoglaló beszédet tartottak, amelyeket aztán a Kamara folyóirata a Lyukasóra közölt. Ez a folyóirat 1992 októberében jelent meg először, címét Mészöly Dezső hasonló című tévé műsora alapján kapta, hiszen a műsor kivonatos változatát közölte is.
1996-ban meg kellett változtatni a nevet, az akkori törvények értelmében nem lehetett tovább Írókamara, így lett Magyar Írók Egyesülete. Ekkor a tagok száma már majdnem száz volt. Többek között tervbe vették a Csokonai versiskola alapítását,majd a filmírás rejtelmeibe Hernádi Gyula vezette volna be a fiatal érdeklődőket. A cél eredetileg, hogy a kortárs magyar irodalom fiataljait vonzó gárda alakuljon ki. Hernádi Gyula,időközben létrehozta a Független Írók Szervezetét. A két szervezet a mai napig együtt tartja közgyűléseit. Az Írók Szakszervezetével, és a jövőben megalakuló írószervezetekkel is jó, kollegiális kapcsolatokat tűztek ki célul. Voltak átfedések a különböző irodalmi szervezetek és az Egyesület tagjai között. De ugyanilyen átfedések voltak a Magyar Írószövetség és az Egyesület tagjai között is. A cél ugyanis nem a gyengítés, hanem a másik szervezet erősítése volt. A szervezet a világon élő összes magyar szervezete szeretne lenni. A tagok száma az elmúlt tizenkét évben körülbelül a duplájára nőtt. Az utóbbi pár évben főként fiatalokkal szaporodtak. A Magyar Írók Egyesülete az "itt élned halnod kell" alapvető elvén túl bizalommal, várakozással és megbecsüléssel tekint a határainkon kívül élő magyar írókra és olvasókra.
Pártolótagjaik személyiségükkel, vagy anyagi segítségükkel támogatják az Íróegyesület céljait.
2004-év végén tartott közgyűlésen az Egyesület elhatározta, hogy közhasznúsági igényét benyújtja a bírósághoz.
2005 február 8.-i bírósági végzés az Egyesületet közhasznú fokozatú szervezetnek minősítette.
Elnök: Gyurkovics Tibor
Titkárnő: Koditek Bernadett
Címe: H-1054 Budapest, Báthory utca 10.
Tel/fax: 312-1005
email címe: iroegy@axelero.hu
weblap: www.mie1.axelero.hu